|
|
|
2007-12-01 23:11:02, szombat
|
| |
| |
Mit tehetnek a keresztények a környezetért?
Nekünk, keresztényeknek feladatunk, hogy életünkkel és szavainkkal is hirdessük: ha békében kívánunk élni a környezetünkkel, mindenekelőtt rendeznünk kell kapcsolatunkat Istennel. Szabad akaratot és értelmet kaptunk, valamint örök életre szóló meghívást - ez alapozza meg felelősségünket. S csak ennek alapján érthetjük meg a Teremtés könyvének sorait, melyek szerint az ember Isten képmása, s a teremtett világ rá van bízva: uralnia, művelnie és őriznie kell.
Még a Városmisszió idején, a Bakáts téri Zöld sátorban beszélgettünk egyik este Baritz Sarolta Laura domonkos nővérrel (a Budapesti Corvinus Egyetem PhD-hallgatója), Fülep Dániel ökológussal (a Központi Szeminárium hallgatója) és Hargitai Katalin környezetvédelmi szakemberrel az ökológiai szemléletváltás szükségességéről, s ebben való keresztényi felelősségünkről.
A legszegényebb országok támogatják a leggazdagabbakat
A globális környezeti problémák - az üvegházhatás, a magaslégköri ózonréteg ritkulása; a csapadék savasodása; a hulladékkezelés nehézségei, talajpusztulás, súlyos talaj-, víz- és levegőszennyezések, sivatagosodás, a természetes élőhelyek, életközösségek és a fajok kihalása - visszavezethetők egy fő okra? - szegezem nekik a kérdést, s Dániel nagy lendülettel fog a magyarázatba:
- Minden valódi bajunk fő oka az eredeti bűn és önzés, Istentől való elfordulásunk, az ő útjáról való eltérés. Ha Isten és a felebarátaink szeretete ellen vétünk, az békétlenséget hoz a teremtett világgal való kapcsolatunkba is.
Ha elharapódzik az igazságtalanság a gazdasági életben, az tengernyi szenvedést okoz; súlyos, környezetkárosító folyamatokat indít és erősít meg. Jelenlegi társadalmi és gazdasági berendezkedésünk rettentően pazarló, hatalmas fölöslegeket termel, és az elosztás mélységesen igazságtalan. 1992-ben a világ népességének leggazdagabb egyötöde éli fel a világ jövedelmének 82,7%-át, míg az emberiség négyötöd része él a világ jövedelmének 17,3%-ából. Az emberiség legszegényebb egyötöd része a világ összjövedelmének 1,4%-át kapja. A globális jövedelmi aránytalanságok mögött további nem elhanyagolható fogyasztási aránytalanságok húzódnak meg: például az össznépesség ötödrésze fogyasztja az élelmiszer 60%-át, az energia 70%-át, a fémek 75%-át, a faanyag 85%-át. Eközben az úgynevezett harmadik világban százmillióknak kell nap mint nap a puszta életben maradásért küzdeni. A szegénységgel együtt jár a kül-, belpolitikai és jogi kiszolgáltatottság, a különféle betegségek nagy elterjedtsége, az oktatás alacsony színvonala vagy teljes hiánya. A gazdaságilag rabságban tartott, s az érdemi fejlődésben megrekesztett térségekben továbbá súlyosan sérülnek a nők jogai, iskolázási lehetőségei; elterjedt a gyerekmunka, és még hosszan sorolhatnánk.
Ahol a fizikai és vagy lelki nyomor következtében nem védik az emberi életet, s köztük is a leggyengébbek (magzatok, gyerekek, anyák, özvegyek, öregek) méltóságát; ahol a szexuális szabadelvűséget ösztönzik és hirdetik, elválasztva a szexualitást annak valódi értelmétől és céljától; ahol nem óvják a házasság intézményét, ott nem talál természetes egyensúlyra a társadalom, s ez végül mindig demográfiai torzulásokba visz: a kihalás vagy a túlnépesedés irányába.
A jövedelmi skála két végén elhelyezkedő emberek károsítják leginkább a Föld ökológiai egészségét: a gazdagok nagy energia-, nyersanyag- és késztermék-fogyasztásuk következtében, a szegények pedig azért, mert felélik ásványkincseiket és kitermelik erdeiket, hogy eladható fához, földhöz, valamint termőterülethez és legelőkhöz jussanak. A fejlődő országokban végbemenő hihetetlen gyors városiasodás az elképesztő nyomort és a már említett környezeti tragédiákat eredményezi, ugyanis nem tudják kellő ütemben fejleszteni az infrastruktúrát, a szolgáltatásokat, a közigazgatást, és nincsen munkalehetőség sem.
A teljes világgazdaság több mint negyedét adó - és a világ munkaerejének alig egy százalékát alkalmazó - kétszáz legnagyobb vállalat közül 82 amerikai, 41 japán, 20 német és 17 francia. Ezek tőkefúziók és a részvénykereskedelem nyomán nemzetközivé váltak; ebből következik átláthatatlanságuk, beszámoltathatatlanságuk és felelősségrevonhatatlanságuk. A multicégek ravaszul kihasználják az egyes országok sajátosságait: az olcsó munkaerőt, a környezetvédelmi szabályozások hiányosságait, a szakszervezetek erőtlenségét, a fogyasztóvédelem és a szociális háló gyengeségeit, az egyes kormányok nemzetközi pénzintézetekre való rászorultságát stb. Továbbá mesterei annak, hogy mindenféle "visszatérítések" folytán több pénzt kapjanak az államoktól, mint amit adók formájában befizetnek.
Ebből következik a meghökkentő tény: a legszegényebb országok támogatják pénzzel a leggazdagabbakat. Az adósságcsapdába került országok - melyek a kamatos kamatokkal a kapott hitelek összegét akár már többszörösen visszafizették - a gazdag hatalmak szemétlerakóivá, modern kori rabszolgatelepeivé, majd - a fogyasztói társadalommá deformálás után - piacaivá válnak.
Az önzés és az igazságtalanság felebarátaink és a természet kirablásához vezet. A gazdag népeknek mértékletesebb életmódra kellene áttérniük, szolidaritást vállalva a szegényekkel. Isten előtt számadással tartozunk a reánk bízottakért, egymásért és a természetért is.
Adok - és ez nekem jó
Laura nővér is megerősíti: a kihívásban rejlő probléma nem annyira technikai-technológiai jellegű, hanem lelki-szellemi; a válságból való kiút az alapvető paradigmaváltásban rejlik.
- Az emberek materiális, haszonelvű, indiviualista szemléletére épül föl nagyrészt a mostani gazdasági világ. Viszont a keresztényi etika a hedonizmus, az élvezetek hajszolása helyett az ember boldogságát az erények és értékek gyakorolni tudásában fedezi fel, a "jót tenni jó!" logikájában. Martin Buber, a perszonalizmus egyik képviselője írja: ha az ember viszonya a másikhoz az "Én - Az" viszony, akkor a másik embert inkább tárgynak tekintem, aki (ami) felé a saját szükségleteim kielégítése miatt fordulok. Ekkor megmaradok a magam határai között, és nem tudom magamat átadni neki. Az ilyen individualista rendszer nem igazi kapcsolatokat épít. Az "Én-Te" viszonyban pedig, mikor a másikat egyenlő személynek tekintem magammal, teljesen át tudom adni magamat neki, ő is át tudja adni magát nekem, s nincs határa az énnek. Kiüresítem magam, ahogy Jézus is tette. Ebben a valós kapcsolatrendszerben tudunk adni és kapni. Míg az Én-Az rendszerben is fellelhető az altruizmus, de ez ott inkább életidegen, hiszen nem az önérdekkövetés érvényesül benne, esetleg önfényezés, mert burkoltan a saját javamért teszem az adakozó cselekedetet, míg az Én-Te rendszerben természetes, hogy adok és ez nekem jó.
Erre a gondolkodásra tud épülni az a gazdasági rendszer, amiben a profit eszközzé válik, magasabb célok elérésért. Léteznek ma is ilyen értékalapú vállalkozások; etikus és környezetbarát, keresztény vállalkozások. Aquinói Szent Tamás szerint ha az embernek gazdasági tevékenységéből olyan bevétele származik, amely túllép az ő és családja tisztességes önellátásán, tartalékképzésén, akkor a fölösleg a közösséget illeti. Ez a javak egyetemes rendeltetésének elve, az Egyház társadalmi tanításának egyik alapelve. A Fokoláré mozgalom Közösségi Gazdaságának vállalatainál meg is figyelhetjük, hogy a profitjuk egy részét a szegényeknek adják. Hazánk a legglobalizáltabb ország a térségben, a külföldi tőke aránya Belgium, Luxemburg és néhány ázsiai, afrikai fejlődő ország (például Vietnám, Kambodzsa, Jamaica, Guayana) hasonló mutatóit közelíti meg, mégis vannak keresztény vállalkozóink - olyan szervezetekbe is tömörülve, mint az Érme, a Keve, a Háló, a Közösségi Gazdaság.
II. János Pál pápa a Laborem Exercens kezdetű enciklikájában a munka lelki értékéről ír és arról, hogy az igazi keresztény a vállalkozásában is nem evilági célért küzd, hanem Isten országának építéséért, s ebbe beletartozik a kereszt. Jézus látszólag kudarcot vallott a kereszten, egy értékalapú vállalatnak is megvannak a maga nehézségei, de nem fölösleges mindez. Isten gondviselése mindennapi támaszunk.
Megvan a kovász és só szerepünk is. A káoszelmélet szerint a föld távoli helyén megrebbenő lepkeszárny nálunk akár orkánt is okozhat a légkörben zajló lavinaszerűen lejátszódó folyamatok során. (Ezt számítógépes modellezések bizonyították.) Ha elég ember változtat alapvetésén, akkor minőségi változás is előállhat a kis számú jó példa hatására.
Fél kézzel tapsolni?
- A nemzet mint érték fontos? Mi az állam szerepe? - faggatom tovább a közgazdász nővért.
- A Világbank és Világkereskedelmi Szervezet politikája, ami mindent a piacra bíz, és segélyekkel próbál a szegényeken segíteni, nem mutatott fel eddig jelentős eredményeket a Föld társadalmi, gazdasági, környezeti problémáinak megoldásában. Samuelson, a modern közgazdaságtan Nobel-díjas képviselője is állítja, hogy a jó gazdálkodáshoz együtt van szükség államra és piacra. Ha csak az egyik létezik, akkor az olyan, mintha fél kézzel akarnánk tapsolni. Igenis az államnak, nemzetnek óriási a szerepe az egészséges gazdasági-társadalmi élet megvalósításában. Amartia Sen, indiai Nobel-díjas közgazdász mondja, hogy az alma és az ing, tehát a korlátos és versenyző természetű, alapvető javak alkalmasak a piaci mechanizmusok elosztási rendszerére, de a méltányossági és egyéb érték elven való működtetést is megkívánó közjószágok, mint az egészségügy vagy az oktatás, amelyek az igazságosság, szolidaritás alapján tudnának megfelelően működni, állami szerepvállalást igényelnének.
A közösségi gondolkodással, a közjó iránti érzékenységgel lehetne közösen felülkerekedni a globális válságon. Látjuk, a kiotói egyezményt egy-két ország nem írta alá, nem is csökkent a föld légkörének széndioxid-tartalma. Ha mindenki alávetné a közös szabályoknak magát, akkor ez óriási lépés lenne a globális felmelegedés megoldásában.
Zöldek és keresztények
- Sok együttműködési lehetőség van a zöld mozgalmakkal - veszi át a szót Dániel. - Az ember és a természet kapcsolatának rendezésére való törekvésünkben közösek céljaink. Nekünk, keresztényeknek feladatunk, hogy életünkkel és szavainkkal is hirdessük: ha békében kívánunk élni a környezetünkkel, mindenekelőtt rendeznünk kell kapcsolatunkat Istennel. Szabad akaratot és értelmet kaptunk, valamint örök életre szóló meghívást - ez alapozza meg felelősségünket. S csak ennek alapján érthetjük meg a Teremtés könyvének sorait, melyek szerint az ember Isten képmása, s a teremtett világ rá van bízva: uralnia, művelnie és őriznie kell.
Más világnézetű emberekkel bölcseleti, antropológiai alapokon törekedünk kell a párbeszédre: egyre égetőbbé válik, hogy elsajátítsuk és használjuk az igehirdetésnek e nyelveit.
- Vannak vadhajtások az ökológiai eszmékben. Mikor a túlnépesedést tekintik a legfőbb problémának, és ennek ellenszeréül a termékenység mesterséges, akár erőszakos csökkentését szorgalmazzák... - vetem közbe.
- A világ népességének lélekszáma jelenleg valóban növekszik, de ennek üteme évtizedek óta folyamatosan csökken a termékenység világszerte visszaeső mutatói alapján. Az ENSZ legújabb becslései szerint az emberiség létszáma 2050 körül mintegy 9 milliárd körül stagnál, majd csökkenésbe fordul. A legfőbb probléma nem önmagával a lélekszámmal van, hanem az egyenlőtlen elosztással, és rendes demográfiai folyamatokat torzító tényezők sokaságával.
Küzdenünk kell az emberi élet tiszteletéért és védelméért, a házasság és a család megóvásáért, az emberi jogok érvényesüléséért, az oktatás, a közegészségügy, a munkakörülmények javulásáért, s akkor beállhat az egészséges egyensúly a társadalomban, ahogy ez korábban az európai társadalmakban magától lezajlott.
Az Egyház társadalmi tanítása - ezen belül is II. János Pál pápa enciklikái: a Solicitudo Rei Socialis, a Centesimus Annus stb. - világos álláspontokat ad nekünk. Ilyenek például az ember istenképiségének, ugyanakkor a természettel való szoros egységének kihangsúlyozása, a természet hasznossági értéke mellett saját értékének elismerése (erre mutat rá pl. a tenger világa, a hegyek érinthetetlen szépségei), az ember igazodása a természet saját törvényeihez?
Energiapazarlás - jegesmedve-gyilkolás
- Mondhatja az egyszeri ember: hisz én nem ártok semmit a Földnek... - jegyzem meg, de Hargitai Katica máris sorolja ellenvetéseit.
- Hová öntöd a használt olajat, a maradék festéket? Hány napja csöpög a vízcsapod? Tudod-e, hogy száz liter benzin előállításához egy köbméter vízre van szükség? Amit elpazarolsz, azt mástól veszed el - lehet, hogy saját, még meg sem született unokádtól. Az égve felejtett villany, a készenléti üzemmód vagy a konnektorban maradt töltő fölöslegesen fogyasztanak energiát. Az energiatermelés jelenleg zömében széndioxid-kibocsátással jár, ami az éghajlatváltozás tempójának hihetetlen felgyorsulásához vezet. Ennek csak egy jele például, hogy az Északi-sarkon egyre több jegesmedve fullad meg nyaranta, mert bár több száz kilométer leúszására képes, egyre ritkábban talál olyan jégtáblát, amely elbírná a súlyát.
"Te magad légy az a változás, amelyet látni akarsz a világban!" - bátorít minket Gandhi.
Környezettudatosabb életünk első lépéseihez ötleteket találunk a Zöldköznapi Kalauzban (Könczey Réka és S. Nagy Andrea könyve), vagy segítséget kérhetünk a Kötháló irodáitól (www.kothalo.hu) és a minisztériumi Zöld Pont szolgálatnál (06/80-40-1111 - ingyenes telefon).
Plichta Adrien
http://www.igen.hu/index.php?pg=cikk&cikk=218
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
Címkék: érvényesüléséért, fogyasztóvédelem, munkakörülmények, tartalékképzésén, ásványkincseiket, istenképiségének, környezetvédelmi, szükségességéről, visszavezethetők, megvalósításában, berendezkedésünk, leggazdagabbakat, összjövedelmének, éghajlatváltozás, felelősségünkről, szolgáltatásokat, felgyorsulásához, szabadelvűséget, vállalkozásában, adósságcsapdába, hulladékkezelés, felelősségünket, aránytalanságok, energiapazarlás, igazságtalanság, infrastruktúrát, szakszervezetek, szerepvállalást, kihangsúlyozása, keresztényeknek, rendeltetésének, környezetünkkel, szemétlerakóivá, visszatérítések, szemléletváltás, energiatermelés, ember Isten, teremtett világ, ökológiai szemléletváltás, legszegényebb országok, globális környezeti, magaslégköri ózonréteg, csapadék savasodása, hulladékkezelés nehézségei, természetes élőhelyek, fajok kihalása, felebarátaink szeretete, teremtett világgal, gazdasági életben, tengernyi szenvedést, elosztás mélységesen, világ népességének, Baritz Sarolta Laura, Budapesti Corvinus Egyetem PhD-hallgatója, Fülep Dániel, Központi Szeminárium, Hargitai Katalin, Martin Buber, Aquinói Szent Tamás, Közösségi Gazdaságának, Közösségi Gazdaság, János Pál, Laborem Exercens, Világkereskedelmi Szervezet, Amartia Sen, Solicitudo Rei Socialis, Centesimus Annus, Hargitai Katica, Zöldköznapi Kalauzban, Könczey Réka, Nagy Andrea, Zöld Pont, Plichta Adrien,
|
|
|
|
|
|
| ember Isten, teremtett világ, ökológiai szemléletváltás, legszegényebb országok, globális környezeti, magaslégköri ózonréteg, csapadék savasodása, hulladékkezelés nehézségei, természetes élőhelyek, fajok kihalása, felebarátaink szeretete, teremtett világgal, gazdasági életben, tengernyi szenvedést, elosztás mélységesen, világ népességének, világ jövedelmének, emberiség négyötöd, emberiség legszegényebb, világ összjövedelmének, globális jövedelmi, össznépesség ötödrésze, élelmiszer 60%-át, energia 70%-át, fémek 75%-át, faanyag 85%-át, úgynevezett harmadik, puszta életben, szegénységgel együtt, különféle betegségek, oktatás alacsony, gazdaságilag rabságban, érdemi fejlődésben, emberi életet, szexuális szabadelvűséget, szexualitást annak, házasság intézményét, kihalás vagy, túlnépesedés irányába, jövedelmi skála, gazdagok nagy, szegények pedig, fejlődő országokban, elképesztő nyomort, teljes világgazdaság, világ munkaerejének, százalékát alkalmazó, multicégek ravaszul, egyes országok, olcsó munkaerőt, környezetvédelmi szabályozások, szakszervezetek erőtlenségét, szociális háló, egyes kormányok, meghökkentő tény, adósságcsapdába került, kamatos kamatokkal, kapott hitelek, gazdag hatalmak, fogyasztói társadalommá, igazságtalanság felebarátaink, természet kirablásához, gazdag népeknek, reánk bízottakért, kihívásban rejlő, válságból való, emberek materiális, mostani gazdasági, keresztényi etika, élvezetek hajszolása, ember boldogságát, perszonalizmus egyik, ember viszonya, másik embert, saját szükségleteim, magam határai, ilyen individualista, másikat egyenlő, önérdekkövetés érvényesül, saját javamért, adakozó cselekedetet, profit eszközzé, embernek gazdasági, közösséget illeti, javak egyetemes, szegényeknek adják, legglobalizáltabb ország, külföldi tőke, munka lelki, igazi keresztény, értékalapú vállalatnak, maga nehézségei, káoszelmélet szerint, föld távoli, légkörben zajló, nemzet mint, állam szerepe, közgazdász nővért, szegényeken segíteni, modern közgazdaságtan, egyik létezik, , ,
|
|
|
|
|
2024. április
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | |
| 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | |
| 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | |
| 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | |
| 29 | 30 | |
| |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
0 db bejegyzés |
| e év: |
0 db bejegyzés |
| Összes: |
7719 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1767
- e Hét: 7275
- e Hónap: 15879
- e Év: 51820
|
|
|
Offline
